hands-people-woman-meeting-large

Mostanában egyre többször adok elő és sokszor kérdezik barátaim, ismerőseim, hogy milyen praktikákat alkalmazok. Igyekeztem itt néhányat összegyűjteni.

17088_504108712946972_546382571_n copy

 

Betanulni az egész előadást, mint egy verset.

Nem ment, mert valamit mindig elfelejtetem és közben ráfeszültem, hogy ha nem pont úgy mondom, ahogy megtanultam, akkor az milyen ciki lesz.
Csak azt nem vettem számításba, hogy rajtam kívül senki sem tudta, miről szeretnék előadni, ezért nem kell izgulni, hogy mit mondok vagy mit nem: csupán egy élményt kell átadni a hallgatóságnak

 

20 másodpercem van és jöjjön a videó.

Mivel nagyon gyorsan kezdett el dobogni a szívem, elakadt a hangom és nem kaptam levegőt, tudtam, hogy egy lélegzettel kb. 20 másodpercnyi információt tudok elmondani, mielőtt kívülről látszik, hogy nem kapok levegőt. Ennyi időm volt felvezetni az előadást és elindítani egy videót.
A videó jó, hiszen mindenhol halljuk, hogy az audiovizuális kiegészítés emeli az előadást. Ez így is van és így senkinek nem tűnt fel, hogy ez nekem az egész prezentációt megmentő eszköz volt. Miért? Érdekes mód, az első fél perc után visszaáll a szívverésem és a videó után már lazán tudok előadni. Történt valami: elkezdtem élvezni az előadásokat. Minimum 5-10 perceseket kellett tartani, az elején felvezetni majd egy videót benyomni és utána újra átélhettem azt a felemelő érzést, mit gyerekkoromban a színpadon.

Aztán jött a többi, amit használok:

Szemezz

Megkérni barátainkat, hogy össze vissza üljenek le a nézőtéren, így lesz kivel szemkontaktust tartani. Általa úgy érzi a közönség, hogy mindenkihez beszélünk. Nem fókuszálunk be csupán egy pontra és nem is a padlót, plafont vagy a mögöttünk lévő kivetítőt nézzük

 

Tied a színpad

Megvannak azok a koncertek, ahol a rock star-ok az egész stadiont áthatják? Mit látunk? Járnak kelnek össze vissza és mozgosítják a tömeget, aki együtt él velük. Ugyanezt tette Steve Jobs is a beszédeiben. Ąmikor fent vagyunk, miénk a színpad, csak ránk figyelnek. Ne bújjunk el egy szegletében és ne is csak egy helyen legyünk. Nem a ppt-nkről szól (ami sokszor full felesleges is), hanem rólunk. Így járkáljunk, tegyük magunkévá a pódoiumot és a közönséget is.

Szünet

Képzeljünk el egy témát… … … Egy témát, amit imádunk és órákig tudnánk beszélni róla… … … Az órákból pedig a legjobb infókkal … … … Perceket faragunk … … … Ezt pedig előadjuk. — A szünet néha lehet hosszabb, mint maga a beszéd része. Óriási hangsúlyt tud adni, NE féljük tőle. Egyrészről segíti az előadás dramaturgiáját, másrészről ha szép lassan beszélünk és szünetet tartunk, nem tűnik fel senkinek ha éppen elgondolkodunk valamin közben.

 

Lassan fuss

Winston Churchillt felkérték egy egyetemi előadás megtartására, amit ő el is fogadott és csak annyit kérdezett, mennyi ideje van. A megtisztelt hallgatók válaszolták, hogy amennyit csak akar. A Miniszterelnök mondta, hogy nem úgy van az, mert ha valóban bármennyit beszélhet róla és ott lesznek három napig, már most indulhatnak, azonban ha egy órában össze kell foglalnia, kér két hét felkészülési időt. — Tudjuk, hogy mennyi idő áll a rendelkezésünkre és mennyi információt adjunk át. Nem kell gyorsabban beszélni, csak hogy többet mondhassunk el.

Én ezt akkor értettem meg, mikor a prezentációs tárgyamon kaptunk egy témát, amiről fél órában kellett beszélni. Sikerült. Ez a tárgy heti kétszer volt és a második órára mondták, hogy ugyanezt 15 percben adjuk elő. Oké, furcsa volt, de NAGY nehezen sikerült. Meg is dícsértek minket, az ajándékunk pedig az volt, hogy a következő héten 5 percben adhattuk elő ugyanazt. Hát ez mekkora baromság, ezt nem lehet – mondtam. De ment. És ugynaúgy, ugyanannyi lényegi infót átadtam. Majd levittük 2 percre és a végén !!!! fél percre, 00:30 perc, 30 másodperc. SIKERÜLT. Mindegyikben szépen lassan beszélve, szünetet tartva, a legfontosabb érzést és infót átadva. Ez az egész pitch filozófia alapja

 

Testbeszéd

Álítólag a testbeszéd és a tonalitás (hangsúly) adja az egész előadás 90%-át. Szintén álítólag Kenedy ezért nyerhette meg a választásokat. A TV miatt. Kezünk sose legyen zsebben vagy összekulcsolva. Ne legyen nálunk papír. Kezeink derék és nyak között legyenek (kivéve ha szavazásra buzdítjuk az embereket és felemeljük a kezünk, jelezve, hogy ők is emeljék).

Steve Jobs hónapokig gyakorolt

Mindenekfelett pedig gyakorlás teszi a mestert. Minél többet adok elő, minél gyakorlottabb leszek, úgy tágul a komfort zónám és fejlődhetek

 

Struktúra (jó akár kronológiailag vagy in medias res is)

 

  1. Figyelemfelhívó mondat
    1. Alátámasztó kijelentés, témameghatározás
  2. Fő üzenet átadása
  3. Első alátámasztás
    1. Első alátámasztás indoklás 1
    2. Első alátámasztás indoklás 2
    3. Első alátámasztás indoklás 3
  4. Második alátámasztás
    1. Második alátámasztás indoklás 1
    2. Második alátámasztás indoklás 2
    3. Második alátámasztás indoklás 3
  5. N alátámasztás (amennyi kell)
  6. Fő üzenet kiemelése
  7. PONT. Nincs thank you, csupán egy hangsúlyos befejezés, amivel jelezzük, hogy vége. Várunk a tapsra és csak alatta köszönjük meg.

Kihagytam valamit? Kérlek egészítsetek ki!