Annyi hülyeség van körülöttünk!
Ebben az őrült rohanó világban, mindannyian sietünk. Sietünk, hogy hamarabb érjük el céljainkat, hamarabb intézzük el a dolgainkat (#gtd), hamarabb legyünk sikeresek. “Depisek” leszünk, ha nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogy szeretnénk, vagy ha nem jönnek egyből az eredmények. Olyan minta egy futóverseny, ahol rettegünk, hogy lemaradunk.
A mai világban 15 évesek programoznak és weboldalakat adnak-vesznek. Innen és a Szilícium völgyön túl, 25 éves korodra saját céged alapítasz. Vagy befutott zenészként hódítod a YouTube-ot és turnézol a világban. Vagy csak gondoljunk Elon Musk-ra. Vannak emberek, azon a produktivitás szinten, akik egyszerűen túl sokat csinálnak, túl rövid idő alatt. Persze csak néhányan vannak.
Ez pedig totál megrémíszt minket. Semminek érzed magad 25 évesen ha csak egy sima 9-5-ig munkád van. 30 évesen az számos barátod házasodik és gyerekük lesz, Instagram filterek tengerében posztolják a nászút képeket olyan helyekről, mint Bali, Maldív-szigetek, vagy bármi más egzotikus hely, ahova esélyed sincs a következő 2 évben eljutni. Az idő csak telik, a világ és az élet megy el melletted. Közben pedig még az ágyból sincs kedved kitelni. Hol itt a motiváció és minek ide reggeli rutin vagy produktivitás?
Inkább mindenki nyugodjon le a p-be. Mély levegő! Először is ne hasonlítsd magad másokhoz. Tudd milyen személysiégtípusok léteznek és te milyen vagy. (Nálam egy évvel idősebb Mark Zuckerberg… Igen, és?) Mondhatnánk, hogy két típusú ember létezik a világban: aki korán lesz sikeres, meg akik később. Vagy olyanokkal, akik 25 évesen házasodnak majd 30 évesen válnak, meg akik 40 évesen találnak rá a szerelemre és örökké együtt maradnak.
Nézzünk egy kis statisztikát:
- Henry Ford 45 évesen találta fel a T-Modelt
- Morgan Freeman mindig is híres színész akart lenni, de ez egészen 50 éves koráig nem sikerült. 67 éves korára Oszkár-díjat nyert.
- Ray Kroc egy nincstelen saleses volt amíg 52 évesen össze nem jött neki a McDonald’s
- Samuel Jackson sok éve volt Hollywoodban, és a nagy áttörése csak 43 évesen jött
- Charles Darwin nem is publikált egészen 50 éves koráig, amikor is megírta A fajok eredete című könyvét, ami örökre megváltoztatta a tudományt
Mi a közös pont? Ismerős a mondás, hogy valaki pont tízszer annyit keres ugyanazért a munkáért, amit te is csinálsz? Valaki pedig tized annyit? Mindenkinek a saját ritmusában kell haladnia. Más tempójában nem megy. A feladat tehát megtalálni saját ritmusunk és abban az ütemben haladni. Reggeli rutin és esti rutin. Motiváció. Érezhetjük, hogy barátaink, kollégáink, mentoraink gyorsabban haladnak. Persze azt is érezhetjük, hogy valakik mögöttünk járnak csak. A tanulás itt az, hogy mindenki a saját ritmusában haladjon, saját magával versenyezzen, a saját maga képességeivel és idejével.
A nagy kérdés, hogy miként maradhatunk mégis motiváltak, honnan jön a motiváció, a produktivitás, hogyan tudunk kreatívan alkotni? Összegyűjtöttem 5 tippet a motiváció fenntartásához:
- Ne a telefonunkkal-, és főleg ne a hírekkel meg közösségi médiával kezdjük a napunkat.A FOMO (Fear of Missing Out – azaz a kimaradástól való félelem) világában különösen nehéz. A hírek folyamatos követése, olyan mint egy végetnemérő autópályán, véget nem érő karambolok sorozata. De ha belegondolunk a legtöbb hír csupán néhány napig érdekes.. Napig? Dehogy, pillanatokig, a hírérték szinte egyből elvész. Észre kell venni, hogy a legtöbb hír csupán egy vámpír, ami addig szívja a véred, amíg csak tudja. Persze ez nem azt jelenti, hogy sose nézd, de szánj rá külön időt és reggelente inkább kreatív dolgokkal foglalkozz. Több kutatás alátámasztja, hogy a délelőtti órákban alkalmasabbak vagyunk kreatív-, és fókuszt igénylő feladatok elvégzésére.
- Inspirálódj az életből és alkoss. Légy jelen és figyelj. Keress idézeteket az életről. Motiváció zene, motivációs videó. A legtöbb alkotási és önkifejezési folyamatban van egy pont, ami ellenállásba ütközik. Az egész életünk tele van falakkal. A cél nem a falak és ellenállás nélküli élet kialakítása. Ilyen nincs, ez lehetetlen. Hanem meg kell tanulni a falakba ütközést kezelni, és az ellenállásból erőt merítenie. Valami rossz történik veled? Valamin idegeskedsz? Alkoss belőle valamit! Így készítette el Morgan Spurlock a Super size mecímű filmet, vagy Casey Neistat a Bike lanes című YouTube videóját. (Pro tipp: egy jó érzékelő, hogy mit közvetít a testbeszéd.)
- Mondj nemet.Ugyanakkor tudd, hogy mi az ami boldoggá tesz és mi az amit csak társadalmi udvariasságból vállalsz el. Ez a personal branding része. Elmentek este valahova és nem érzed jól magad? Nincs kedved a negyedik kör felest letolni? Csakmondj nemet, ne találkozz, őszintén, egyenesen kezeld. Nem szabad és nem is lehet mindig a mások kegyeit keresni. A repülőgépen is maszkot először magunkra kell húznunk és utána segíteni másoknak.
- Élvezd az életet, figyelj oda magadra és/de csinálj hülyeségeket is. A Trónok Harcát egy hétvége alatt végignézni? Egész este inni? Megenni annyi csokit, amennyit csak bírunk? Néha kell! Még a komoly sportolóknál is van csalónap (#cheatday). Persze figyelj oda a megfelelő vitaminok bevitelére, egyél zöldéget, mozogj/edzz rendszeresen és hagyj időt pihenni, feltöltődni. Én egy napomon belül is egy hullámvasúton érzem magam és mindig eljön a pont amikor jöhetne egy jó kis Jack és egy double-double hamburger. De valamiért mégsem (t)eszem ezt. Mert tudom, hogy fontosabb, hogy toppon legyek. És ez a pár percnyi öröm nem éri meg a középtávú negatív hatást.
- Napi két szar oldal. Egyszer megkérdezték Hemingway-t, hogy mi a titka? Annyit mondott, hogy csak írnod kell. A többszörös best-seller Tim Ferriss-nek annyit javasoltak, hogy napi két szar oldalt írjon. Seth Godin szerint egyszerűen csak szállítani kell, azaz csinálni kell, el kell végezni a munkát. Ha rosszul írsz, írj addig amíg jó nem leszel. Ha rossz sales-es vagy, addig gyakorolj ügyfelekkel, amíg meg nem szerzed őket. Ide illik Gladwell 10.000 órás szabálya is, miszerint ennyi idő kell, hogy sikeres legyél valamiben. Bármi is a szenvedélyed, ha valóban a szenvedélyed, akkor örömmel teszed bele a 10.000 órát. Így gondolkodva a hibázás vagy a bukás teljesen jelentéktelenné válik.
- Ne agyalj. Csináld. A megoldás jönni fog.Egy matek tanár tippje az élet egyik legjobb tanácsa: “ha elakadsz egy problémán, ne ülj felette és agyalj, csak kezd el csinálni. Akkor is ha nem tudod mit csinálsz, magával az összponotosítással jó megoldásokhoz juthatsz el, hogy csinálsz valamit és dolgozol rajta.” Ne pörögd túl, csak csináld.
- Találd meg a miérted. Bajban vagy, ha nincs semmi ami miatt kikelj az ágyból, ami segít átvészelni a nehéz időket. Ehhez, nagyon kell ismerned önmagad, és jóban lenni azzal aki vagy. Simon Sinek szerint az emberek nem azért szeretnek egy márkát, amit csinál, hanem amiértcsinálja azt. Nézd meg Simon Sinek TED előadását és találd meg a miértedet!
“Tetteink nem csak a motiváció eredményei, de az okai is” – Mark Manson
Hányszor próbálsz meg valamit mielőtt feladod? Egy kutatás szerint átlagosan 0.4-szer próbáljuk meg mielőtt feladjuk. Ez azt jelenti, hogy legtöbbször még egy esélyt se adunk neki. Erre mondta Michael Jordan, hogy annak az el nem dobott labdának esélye sincs pontot szerezni. A legtöbben akkor teszünk valamit, ha érzünk némi motivációt. De általában csak akkor érezzük magunkat motiváltnak, ha van mellette érzelmi inspiráció. Ez valahogy úgy következik egymás után, hogy: érzelmi vágy → motiváció → tett. Ebből következik az is, hogy ha valamit el szeretnénk érni, de nem vagyunk motiváltnak vagy inspiráltnak, akkor már egyből elveszettnek érezzük magunkat. Semmit sem tehetünk, ugye? Csak akkor, ha valami óriási életet megváltó dolog történik, ami már elég motivációt ad, hogy legalább kikeljünk az ágyból és csináljunk is valamit.
Mark Manson szerint a probléma ott van, hogy míg mi a fenti három lépéses probléma síkját látjuk és várjuk mint a sült galambot, addig ez a valóságban egy véget nem érő körforgás: inspiráció → motiváció → tett → inspiráció → motiváció → tett → és így tovább.
Az a helyzet, hogy a tetteink a kulcs. A tetteink okoznak és váltanak ki érzelmi reakciókat, kvázi inspirációs vágyakat, amelyek motiválttá tesznek, és konkrétan meghatározzák a jövőbeni tetteinket. Ha ezt elfogadjuk és elkezdjük alkalmazni, akkor jutunk el a gondolkodásunk átprogramozásáig jutunk:
Tett → Inspiráció → Motiváció.
Mark Manson ezt nevezi a “Csinálj valamit”-elvnek. Ha ezt elkezdjük alkalmazni, akkor minden hülye “hogyan” kérdésünkre megkapjuk a választ: hiszen az első szar oldalt bármikor és bárhogyan megtudjuk írni. Hiszen nincs is már tétje, csupán csak csinálunk —— valamit. Régen tudtam napokat úgy elcs*szni, hogy semmit sem csináltam. Aztán találkoztam a rutinok, és a produktivitás világával. Egy teljesen új képet kaptam és rájöttem, hogy a lusta — és amúgy óriási hatékonyság-optimalizálás-kereső — fejemet elég egyszerűen ki tudom mozdítani ha csinálok valamit. Akár csak annyit, hogy elindítom a meditációs appom és benyomom azt a rohadt play gombot. Ebből azt tanulja meg az ember, hogy ha rákényszeríti magát, hogy csináljon valamit, legyen az egy apró lényegtelen tett, akkor is már egyszerűbb lesz a nagyobb és fontosabb feladat.
Amikor például az új SpringTab oldalt csináltuk annó, teljesen elvesztem, hogy miként kezdjek neki. Aztán szétszedtük és elkezdtünk apró részekről beszélni: milyen legyen a belépő gomb? Milyen háttér legyen? Hova helyezzük el az ügyfél logókat? És egyik pillanatról a másikra már egy elég király váz született meg, és megvolt a motivációm és teljes gőzzel tudtam pörögni a projekten.
Az ötödik motivációs tippben írtam már, hogy a hibázás jelentéktelen. A “csinálj valami” elvet követve ugyancsak nem számít. Ahogy Garyvee is azt mondja, hogy nem nagyon rágódik a múlton: vagy sikerült vagy tanult belőle valamit — és megy tovább, ennyi. Itt megint csak átprogramozzuk a valóságunk: amikor a siker mértékegysége csupán a tetteink lesznek, amikor bármilyen tett eredménynek számít, amikor az inspiráció és a vágy egyfajta jutalom és nem egy kötelező előfeltétel; na akkor repítjük magunkat a csillagokig. Egy felemelő érzés, ahol igenis lehet bénázni, hibázni, elbukni, hiszen ez is maga egy tett és a bukás mint tett visz minket előre. (#napiketszaroldal).
A fenti gondolatok nem csupán a lustaságomon és semmittevésemen segítettek tovább jutni — és mai napig is folyamatosan segítenek —, hanem igazából ezek adják annak a folyamatnak az alapját, amivel átprogramozhatjuk magunkat és új értékrendet alakíthatunk ki.
Ha bármiben is magadra ismertél a poszt elején lévő gondolatokban, és a legtöbb dolog értelmét vesztette, ahogyan te magad sem tudod hogyan tovább, vagy akár most olvasás alatt úgy érezted, hogy nem a megfelelő irányba tartasz, nem is a megfelelő álmokat “kergeted”, vagy egyszerűen csak érzed hogy léteznie kell jobb értékrendszernek, ami jobban mérhető és jobban illik hozzád, a válasz mindig ugyanaz lesz:
Csinálj valamit.
Az a “valami” pedig lehet a lehető legkisebb megtehető lépés vagy tett, ami valami más irányba vezet. És ez bármi lehet.
Kis lépés az embernek, de… Legtöbbször az a bizonyos kis lépés is elég, hogy beinduljanak a dolgok, hogy elinduljon a hógolyó ami inspirálja a motivációd, azt az erőt amitől egyszerűen mész előre. Saját magad tudsz a saját inpsirációddá válni. Saját magad tudsz a saját motivációs forrásává válni. Egy tett, egy lépés bármikor megtehető. És ha az az egyszerű tett lesz csupán a sikered mérésének záloga… akkor már a bukás is sikeres és motivál!
Te hogyan motiválod magad ebben a játékban, amit életnek nevezünk?? Mi számodra a motiváció?
Warning: preg_match(): Compilation failed: invalid range in character class at offset 12 in /data/e/0/e0620151-42fb-4f2b-949c-6e6bd7ada329/szanto.co/sub/blog/wp-content/plugins/js_composer/include/classes/shortcodes/vc-basic-grid.php on line 171